Egy volt kollégám kezdte el követni az Erzsi for president nevű Facebook oldalt. Azt hittem, vicces macskás képek lesznek rajta, így én is belájkoltam. De kaptam valami még zseniálisabbat helyette! A macska és gazdája nemcsak épp olyan kalandosan élnek, mint mi hárman Humival, de a macskának politikai vezetői ambíciói is vannak. És nem fél őket kimondani sem. Erzsi nem előítéletes, utálja a korrupciót és az igazságtalanságot. Szereti viszont a tonhalat. Tökéletes vezető válhatna belőle!

A fent említett macskának pár hónapja megjelent Puszi, Erzsi! című könyve. Sajnos manapság már nem rohanhatok rögtön a boltokba, ha megjelenik egy újabb alkotás, mert itthon már annyi könyv van, hogy csak akkor jöhet haza egy könyv, ha elmegy helyette egy másik az örök vadászmezőkre. Vagy, ha e-könyvként manifesztálódik a Kindle-ön. Így nem volt mit tenni, meg kellett várnom, míg kijön a Puszi, Erzsi! a Librinél e-book verzióban is. Kijött. Elolvastam.

Egy 10 hónapos gyerek mellett azért nem egyszerű dolog ám olvasni!:) Így kb. 2 hétbe telt, míg átrágtam magam az egyébként elég vékonyka köteten. A rövidsége egyébként nem tetszett, mert akartam volna még és még, de legalább reményt adhat arra, hogy lesz majd folytatás!

A könyv egyébként szól Erzsébet pici koráról, az elveszéseinek történetét is elmeséli, és kalandjait más állatokkal. Azt is megtudjuk, miként lett Jézus menyasszonya és ezek alapján hogyan értelmezi a karácsonyt mint ünnepet, és a karácsonyfát mint lerángatni valót. Megtudunk mindent Gergely és az ő életéről, néhány dolgot Gergely magánéletéről és szokásairól. Erzsébet elmeséli azt is, hogyan lett Erzsébet a neve, és hogy milyen tervei vannak arra az időre, amikor már elnök asszony lesz. Egyszerűen bevonódunk az életükbe. Olyannak látom egyébként a Fourey és Humi közti igaz szeretetet is, mint amit Gergely ír a könyvében Erzsébet és az ő viszonyáról. Egyszerű szerelem. Hirtelen azon kaptam magam, hogy szurkolok Gergelynek, hogy akadjon egy "sokezredik igazi", de már tényleg igaz szerelem számára, akit Erzsi úgy befogadhat, mint ahogyan engem befogadott annak idején Humi, és ahogy Bertie-t is kezdi az elmúlt hónapokban.

Tetszett tehát a könyv. Rendkívül olvasmányos, pörgős, jól egymásra épülnek a különböző fejezetek. De bevallom, hogy én jobban örültem volna, ha nem ismerem az oldalát a könyv előtt, mert sok volt így az - akár szó szerinti - ismétlés, és a stílus egy az egyben ugyanaz mindkét fórumon. De persze ha egyszer valami bejön, hát bejön.

Erzsi for President!

Puszi, Potpolett

(Egy jó olvasószerkesztő nem ártott volna, aki ugyan volt a könyv borítója szerint, de sajnos a szöveggondozás elég silány.)