Voltunk a szokásos bécsi hétvégénken nemrég. Mivel farkasordító hideg volt és sarkvidéki szél is fújt, igyekeztünk beltéri programokat keresni. Az egyik ilyen program a már megszokott Albertina látogatás volt, de erről majd Fourey.
A másik választásunk a Naturhistorisches Museum Wien lett. Hogy miért? Mert hideg volt és mert épp a közelben jártunk és én még lánykoromból emlékeztem, hogy az egy jó kis hely. Az is volt!
A kiállítótér hatalmas és két szintje van. Úgy kell elképzelni, mintha a Néprajzi fel lenne újítva és nagyobb is lenne, és nem lennének elképesztően bunkók a teremőrök meg az egész személyzet.:)
Nos, ez maga az épület:
A múzeum olyan, mint minden természettudományi múzeum, vagyis a törzsfejlődést nézhettük végig itt is. Csakhogy mindezt interaktívan, amolyan modern múzeumként. Voltak itt tárgyak, tartósított állattetemek, csontok. És ami a legjobb, minden második teremben valami mozgó, izgalmas dolog, vagy egy játék, amin megnézheted, milyen magasra tudsz ugrani (vs. egy macska) vagy egy életnagyságú mozgó dínómakett. A termek egymásból nyílnak, viszont körbejárható az egész, bármikor visszafordulhatsz, elkanyarodhatsz és a legalább 5 méter magas és nagy közönségtérrel rendelkező termekben akár táncolni is lehet nézelődés közben. Vagyis van tér.
Érdekesség, hogy az alsó szinthez képest a felső szint valamivel régebbi, az a tipikus múzeum. Minden állatfajtából 20 db van csak német szöveggel, magyarázat nélkül betéve egy-egy terembe, bár mi ezt is éltük, szóval nem volt belőle gond.
A gyerekünk, aki a címben szereplő 2 éves, lubickolt ebben a múzeumban. Egyébként kiskorától jár, szereti a festményeket, tárgyakat. Viszont itt lázasan mutogatott hosszú ideig kitömött állatokra, integetett embereknek, más gyerekekkel játszott, szaladgált, ez volt a nekivaló hely. 3 óra szaladgálás után egyszer csak lefeküdt a földre, majd bekérte magát a babakocsiba, és hazafelé már aludt is.:)
Jegyár: felnőtteknek 10 Euró, 19 éves kor alatt ingyenes.
És most néhány kép a múzeumból:
A képek forrása a Google.
